Zenél

Halk most zenéje lelkemnek,
magam vagyok,
dallamos arany csillogás,
mézkarok.

Háztetőn szélkakas táncol,
botor állat,
szívemben jégdarát zizzent,
hibernáltat.

A dobszóló magányba csap,
széjjelverné,
hegedű fájón jajdul fel,
megölelné.