Skip to content

Vizek

Vizek

Megyek ha várnak rám
a vizek völgyet vájó féktelen
bolondos gleccserek hol
habbá verődnek a hullámok
és széllel kergetőznek
verni egymást akár a rossz gyerek
hol magasugrást játszanak
az ezüstös fürge keszegek
s a nagyobbak csillagcsűrben
alszanak és esznek
hol megszelidülnek a folyók
s a tengerhez költöznek
ahol a tópart ölébe ültet
s víz ígér a sásnak örök hűséget
fák vallanak szerelmet és
kikerics csipkézi a rétet
hol egységben élnek a kövek
s a tiszta levegőt szelni is lehet
élüket vesztett gömbölyded
kavicsok nevetgélnek
mert titkok nincsenek csak a
palák s gránitok mutatnak
felhőtlen kék eget
és hatalmas fehér mészkövek
hol sudár fenyvesek köszönnek

Megosztás:
Published inegyéb

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?