Tűzfal

Talán a képzelet műve
hogy a repkény
másként érint tűzfalat
hogy a falon átszivárgó
meleget vegye magához
belőle táplálkozzon
és bírja a tél fogát mint
hínár simogat hamvaszöldre nádat
a sírig közelében marad
mint hajnalra bomló néma pirkadat
amikor csak…
a gondolat tép le láncokat mert
így szép és szabad
ahogy a láng forrasztja
eggyé a vasakat
s csókja a homlokokat