Téli reggel

Reggelre kelve
udvar népe ébredt
liliomszép tiszta hóesésre
belepte a tetőt a fészert
ejtett lóra kutyára
alabástrom ékszert
pöttyössé szerette őket
millió csillagálmú hópihe
elvégre tél volna s
bölcsessége szerint
ideje van éppen esnie
néhány csirke nézte
hó még nem került elébe
látott fűre fára mintha
jéghideg magányba
öltözne a nagyvilág
tyúk lépkedne
menyasszony-ruhára
hangosan kárálva
kukoricát kutatni a sárba
csipkemintát táncolni
udvar paplanára