Széllel szállt

Fekete zászlót lenget, sodor levelet,
véres rozsdaként lebegtet, és repíti,
sárba ölt látlelet.

Bársonyos hintóján széllel érkezik,
viskó hajlékában vágy hidege kacag,
elázott, vetkezik.

Hóbortos álmaim végső fejezete,
levendulaillatú ködben csatangol,
távol ölelése.

Fenyves aljában vörös áfonya reszket,
kánya keringőzve lecsap rá, szemezget,
úgy érzem, szeretlek.

Elkerül az álom, nem jön éjeimre,
cigim füstje süti neved monogramját,
mézízű keretbe.