Szél

Kígyószerű karjával szakítja le
egyesével fák agóniás levelét,
mintha élvezné, ide,s-odakap,
majd zizzenő sziszegéssel
kéjesen lecsípi egyenként,s
sárba gyalázza ,beterítve
velük kerteket, tereket,
sziporkázva hideg
vonaglással keverül,
végül keringőt játsszva,
ejti hegedűjét
a sűrű semmibe