Szikra pattant, -tűz kapott fel gyulladt, sárga-vörös égető erejével,forró hevével, -játszadozó lángjai, eleven, erőszakos öleléssel elkapva mi útjába került. menekült előle minden lángolt az ól…
Göldner Ildikó versei
Szikra pattant, -tűz kapott fel gyulladt, sárga-vörös égető erejével,forró hevével, -játszadozó lángjai, eleven, erőszakos öleléssel elkapva mi útjába került. menekült előle minden lángolt az ól…
Pörgés közben elkap a kárhozat, lerakja valós arcomat, összes kínszenvedő, harcos karcomat,és -tündöklő varázslattá költi át.
Téli sötét mikor csak telihold világít elül minden kinti ricsaj nekilátok retusálni fáradó lelkemet s eszembe jut néha egy lista,- ki szeret, s-ki szeretett, majd…
Ha rendben lenne az egyensúly-érzetem, táncolék csak,- kifeszített kötélen,- szüntelen, az ütemek ütemére, nem bánva a zuhanást, majd felemelkedést, csak átélve az élet rizikóját, boldogan…
Ahogy a kéreg árka mélyül, s szívünk keményül, arcunkra ráncok vésnek viselt barázdált karcos legendát, örömöt, s kudarcos képet a sors látleletével,gyengéden vigasztalva lelkünket -növekvő…
Elhűlt világ gyönyörű virága,- nem maradhatsz éltető napsugárban hűsítő- oltalmazó, melegágy-varázsban harmat frissességét törő, kócos csillagfénybe menekvő maradsz,- örökös önzáródó kalitkában tartva kegyelem gyanánt megadva…
Sápad a nap, sugarait önmagába szúrja vissza, teste hideg- melege elveszett, Árnyékok garmada takarja szemünk elől erőtlen fényét, pompás arcát,- ragyogó melegét. …aztán lassan a…
Kín most a csönd riadt hidege, -zene kell,valami álomosztó, -finoman, dallamosan, simogatva s -tán rám is pirítva,- lelkemet érintve Kéne most hogy aludni lehessen, s…
Valami sikolt, lelket tépő hangerő fű se nő de mi ez édesem?semmi-csak a föld rikolt Madár rikolt, földre taposva törött szárnnyal,szállni akarással, de mi ez…
Utolsó érzés, s nem is kérdés,- utolsó harcok, végső kísértés utolsó ölelés, s vele szerelem fergetege, végső vérigsértés utolsó kérdése -mért nem ez a dolgok…