Ezüsttopánját próbálgatja a siheder szellő táncba vinni a vén telet úgy lehet illendő kóricál fívére a szél tétlenül figyeli a fát él e még rajta…
Göldner Ildikó versei
Ezüsttopánját próbálgatja a siheder szellő táncba vinni a vén telet úgy lehet illendő kóricál fívére a szél tétlenül figyeli a fát él e még rajta…
Ki vagy, szemedben csillan a tó, egy csillag felel, kérdéseket holdhoz intézni jó, velem vétkezel. Érezni apró rezdüléseket, leleplezhető, felidézi a rideg jéghegyet, hol már…
Ülök és röhögök magamban mint egy hülye mint mikor az elefánt tengelye körül keringett mert elveszett kesztyűje s érezte a világ hidegét s hogy mi…
Lanyha a nap, hideg, álmos tétova a hó világít. beveszi várát, igaz, szép csoda, tettre lelkesít ágat ritkáz a télnek pörölye, gyéríti a fagy, ablakra…
bimbóit nyitja ablakomon a rózsa nekem nevelte ***** foszlik a bimbó illatát bontogatja tél szava regél ***** rózsára vágyom millió szirmát bontja hűs ablakomon *****…
Ugyanazt mondanám a világnak, mint anno a gyerekeknek! Ne túrd az orrodat, ezt a csúfságot ne tedd, amit az asztalnád eléd teszek jó étvággyal edd-nem…
Pilinkézik csendesen a hó magához édesgeti a fát csókkal halmozza el dobja vagyonát kócolt fejére ejt ezüstkoronát fehéraranyával ékíti nyúlánk szép nyakát karcsú derekára fodroz…
Ha ágyam puha mélyén kerül az álom nincs más választásom mint megkeresni néhány csillagbarátom csak az égig kell látnom s vetni pillantásom nyújtani kezem s…
A tél valami más sebként tátongó hideg rianás fagyott dió karcos koppanás öledbe boruló sikoltó sás szárnyatlanság lepkehaldoklás
Szellő dúdol vígan tereget játszik a tájon sárkányt ereget felkapja testét messzire repíti unt foltos ködmönjét darabokban veszti simogat meséjét zúgja untalan decembert ijeszt hol…