Nincs semmi különös

nincs semmi különös az évszakok váltakozásában évente ismétlődő unalom ugyanaz a színes nyár ismert árnyalatokkal hűs havak jég messzeség újabb veszteségek mélyülő kontúr törvényszerűen tékozló tavasz akár mint az első tétova lépés utáni kiszámítható és majdnem ugyanaz