Skip to content

Lomha álom

Lomha álom

Lomha álmából ébred
a lábadozó hajnal
arcán vörös pírral
testén tele
hófelhő-tapasszal
a kopasztott táj
nyarat magasztal
épphogy él
tél ellenében
halkuló panasszal
bélyegez a fagy
figyel lát tapasztal
míg nap melege
távolabb nyargal
ő tollától fosztogat
szárnyakat tép
durva indulattal
lét némít hangokat
arcra nyomott pecsét
a mocskos rajzolat
sarat ver a
dalárdába csoszogó
bódult indulat
csak határra rögzült
szőke kukoricaszár
marad s szánja a
fagyott kutyákat
nyugvó bolondokat
hol fekete szemű
fagyal- angyalok húznak
visszhangos harangokat
jobb sorsért toborzott
marcona fagy
készül harapni
angyalarcú bokrokat
belehalnak míg
a céda fennragadt éj
csillagport rostálgat

Megosztás:
Published inegyéb

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?