Skip to content

Illúzió

Illúzió

Illúzió jól tudom
tündöklő áradat
csillaglény simogatja
ébredő arcomat
édes a pillanat
mert indulok átbújni
a horizont alatt ott
hol a telihold halad
s bíbort ölt
kedvemért a nap
s aranyfényű pirkadat
harmatot harap
mellettem marad
lássam hol ébred
az egyetlen csillag
hol meglelem újra
kóborló álmomat
Megosztás:
Published inegyéb

Be First to Comment

Vélemény, hozzászólás?