Fényre ébredek

Fényre ébredek
innék szomjazok
félek egy kanál
vízbe fulladok és
újra elbukok
fogyni látszanak
köröttem az angyalok
nem segítenek
ha zuhanok
napot szólongatok
kérni a kölcsönvett
halványra koptatott
sugárköteget s
a bakancsot miben
felverni járhatom a port
az utat hol széttapostam
megannyi virágot
árokban fázó
bolondos álmot
lelkemtől kérjen
bocsánatot
tereljen erre csillagot
hogy együtt nevessünk
ha megbotránkozva
ráncol homlokot
az elátkozott hold