Fényimádat

Ha csilingelést érzek
másnapra megcáfol az élet
vájna élesebb fület
eddigi süket helyett
morogja
a napot nézed
ostoba apró fényimádó lélek
felhőkkel együtt kaphatod
tűrd el árnyát
élvezd ha követ
szeresd ha
nyesi is bőrödet
nélküle nincs ünnep csak a
kontraszt ad markáns érzetet
nincs módjában teljesíteni
egyedi kéréseket
mozgat köveket
csúcsára állít
dombot és hegyet
félni meg minek ha
nyalábok helyett
örülhetek egyetlen sugárnak
csillagtörmeléknek
egy darab fényszálnak
ha el nem tévedek
és adhatok belőle maroknyi
ötletet a fekete éjnek