Érnek

nemrég mint apró pörsenések
lógtak fel a fára
ma édesen ragyognak
végre a világra
mint a kert különc csodája
az eper szeplős arcocskája
nevetve kacsintgat
az üde smaragdos ágra
mint duzzad a cseresznye
nagyra kövérre
és a málna nemsokára
mert saját feje után rohan
tüzet vonni
az éj hideg harmatára