Angyalok

Jaj az angyaloknak
ha számtalan
dolguk közt
egyedül merengnek
álló nap szállnak de
száz fokban is
fáznak reszketnek
mennek mégis
csillagot keresni
ölelni keservet
míg fagy keze
színes fát vetkőztet
az út mentén
halott ibolyák hevernek
s riadt őzgidák lelke
szüntelen didereg