sohasem elég van ki fehér kutyát szeret más meg feketét bár legszebb a tarka főleg ha pöttyös a farka az élő akarat szárnyak nélkül is…
Göldner Ildikó versei
Hónap: 2018 június
lentről föld sara fentről mázsás kő lapította valahányszor karjait szép fejét napra tárta volna
elvarázsolt világom először gyönggyé válna hogy messzire guruljon létem valamennyi álma elvarázsolt világom először gyönggyé válik hogy elguruljon minden egyes álmom
nézem az eget napot hiába keresek bujdokol valahol vagy csak leesett
talán nem több sohasem elég érezni sem kevés megélni és túl míg el nem jön a vég mindazt ami szép
bizonyíték vagyok akarattal gyűrt szakadt papírlapok milyen lesz kit a világ magára hagyott
a lényeg tubusokban bujdos elég egy finom nyomás a felszabaduláshoz
messze esett ahogy így nézem távlatokban tág teret nyerne a legkisebb gomblyukamban mert kiéghetnénk akár számtón a tarló majd rájönnénk senkinek sem így a jó…
elkötött lélekkel hogy lehetsz szabad aljas illúzió ha rád mereng a nap
nyugszik most a világ érintő a béke senki sem vihog ha hold vált feketére a fogyó gyertya táncos vézna fénye s a kert pár színes…