Én csöndesen csukom be mikor megyek hangtalan, mögöttem az álmommal hagyom majd némán, mert kizsákmányol a zaj, s mert túl hangos a zene dobbal nyúzott…
Göldner Ildikó versei
Én csöndesen csukom be mikor megyek hangtalan, mögöttem az álmommal hagyom majd némán, mert kizsákmányol a zaj, s mert túl hangos a zene dobbal nyúzott…
Tél közelít, széltől tépett kabát terül fürge szelek acélos hátára elfedve november illatát, ruhájától fosztja meg a fát s borítja aranyaival a rút ragyát avarágyon…
Elgondolkodtató a csiga, fura teremtménye Istennek. Háza, hátára ragasztva, -mint vándorcirkusz vándora, vonszolja bárhová teljes vagyonát, őserdőnek látva kertem vadonát, s itt van biztonsága, míg…
Közeli hegyek vándora vitte a szépség ősz-aranyát, bocskorával taposva lassan elaggott,vénülő Baranyát, városok hátán térdeplő tetők deresedő cseréphátát, fagyos szántón sereglő madarak izgatott indulóját, koronákon…
Közeli falak repkényes vöröse, bíborba oltott éjszaka melege. Tenger csók elvesző öröme, születő csillagkép kibomló ereje Napi harcok csattanó maszlagja, rémképes álmok távolodó sora. Érzések…
Amikor szobád négy fala vesz körül, érted mennyire vagy magányba zárva teljesen egyedül. Fagyott falak törik a világon minden léptedet s mégis védik, mit óvni…
Jönnek,egyre csak jönnek, vijjogva-hörögve alámerülnek, s lényed napokra osztott darabjával elrepülnek. Elhordják, széteszik, méreggel kezelik. Két közös jellegük, -zöld szemük, és hogy szörnyeteg mindegyik. Gyülekeznek…
Mikor elül az est és fent ragyog milliom kis lámpafény, eszembe jut,mikor lent voltál, fönn ott meg én,de aztán helyet cseréltünk hirtelen, felszálltál-én zuhantam, de…
A kertben lehasaltam,- alig ruhában-, a föld szagát akartam közvetlen módon érezni,- belélegezve teljes tudatomba. Ahogy hasaltam, egy csiga nézett szembe velem, két- két szemünk…
Amikor karácsonykor is néha elered,-csepereg, s vajon lepereg-e,- mert nem azt kapod ami kell, mást érzel, tüske hull-idő előtt, célzatosan örökzöldről, s kiég minden éghető…